GYIK, azaz Gyakran Ismételt Kérdések

Ezen az oldalon tesszük közzé a válaszokat azokra a kérdésekre, melyek gyakran felmerülnek, ha az RTM felmérésekről és az adatbázisról van szó.

Ha van olyan felmerülő kérdése, melyet itt nem talál majd meg, akkor küldje el nekünk a monitoring@mme.hu e-mail címre!

 

 

Tartalomjegyzék:

1. Kérdések és válaszok az RTM adatbázisról

1.1. Regisztráció, belépés és felmérő azonosító

1.2. Adatok feltöltése - Milyen adatokat és hogyan töltsek fel?

1.3. Saját adataim (táblázatok és térképek)

1.4. Térképek / Összesítő térkép

1.5. Statisztikák / Adatösszesítő táblázatok

1.6. Módosítási és törlési kérelmeim

2. Kérdések és válaszok az RTM programról és a felmérésekről

 

 

1. Kérdések és válaszok az RTM adatbázisról

 

1.1. Regisztráció, belépés és felmérő azonosító

 

Kérdés - Miért szükséges regisztrálni és belépni ahhoz, hogy adatokat tölthessek fel az adatbázisba?

Válasz - A hazai madárfajok fészkelő állományaira vonatkozó adatok, melyket az RTM adatbázisban gyűjtünk, nélkülözhetetlenek a természetvédelem számára. Nemcsak a felmérők és adatközlők, de az adatokat feltöltő személyek azonosítása is fontos ahhoz, hogy az adatbázis megbízható és hiteles adatokkal szolgálja a természetvédelmi munkát. Emellett számos további praktikus oka is van a regisztrációnak és belépésnek, hiszen mindazok, akik regisztrált felhasználóink és egyúttal adatközlőink (felmérőink) is, belépés után nemcsak adatokat tölthetnek fel, hanem megtekinthetik, lekérdezhetik saját adataikat, azokat is, melyeket nem ők töltöttek fel ebbe az adatbázisba.

 

Kérdés - Korábban már regisztráltam az MME Monitoring Központ MMM adatbázisába. Ebben az esetben kell itt újra regisztrálnom?

Válasz - Röviden: nem. Hosszabban: Ha korábban már regisztrált az MME Monitoring Központ valamelyik adatbázisában, akkor nincs más teendője, mint megadni a felhasználói nevét és a jelszavát. Ez a belépés oldalon is olvasható.

 

Kérdés - Regisztráltam, de a regisztrációm megerősítéséhez szükséges e-mail üzenetet nem kaptam meg, ezért nem tudok belépni. Mi lehet a probléma?

Válasz - Ennek több oka is lehet. Előfordulhat, hogy az Ön e-mail szolgáltatója a spam mappába helyezte a megküldött e-mail üzenetünket, ami a regisztráció megerősítésére szolgáló linket is tartalmazta. Érdemes a spam mappát megnézni, hátha ez történt! Az is lehet, hogy a regisztráció során elírta az e-mail címét, így nem is kaphatta meg az üzenetet. Kérjük jelezze a monitoring@mme.hu címen, ha nem sikerült a regisztrációjának megerősítése!

 

Kérdés - Elfelejtettem a jelaszavamat, így nem tudok belépni. Hogyan kérhetek új jelszót?

Válasz - A belépés oldalon találja azt a linket, ami az új jelszó kéréséhez szükséges. Ott meg kell adnia azt az e-mail címet, ami a felhasználói fiókjához tartozik, s ahová a webszerverünk megküldi az új, ideiglenes jelszavát, amit belépés után ajánlott megváltoztatni egy olyanra, amit Ön talált ki, meg tud jegyezni, de kellően összetett és biztonságos!

 

Kérdés - Miért nem érkezett meg az új jelszavam, amit az imént kértem?

Válasz - Ennek több oka is lehet. Előfordulhat, hogy az Ön e-mail szolgáltatója a spam mappába helyezte a megküldött e-mail üzenetünket, ami az új, ideiglenes jelszavát tartalmazta. Ezért érdemes ott is megnézni, hátha ez történt!

 

Kérdés - Nem rendelkezem felmérő azonosítóval, de szeretnék olyan adatokat feltölteni, melyeket én magam gyűjtöttem. Hogyan kaphatok felmérő azonosítót és miért van rá szükség egyáltalán?

Válasz - A felmérő azonosítót 1998. óta használjuk az MME Monitoring Központ felmérőinek egyértelmű azonosítására adatbázisanikban. Először csak az MMM felmérők, majd 1999-től minden olyan felmérő kapott felmérő azonosítót, aki valamilyen monitoring programunk felméréseire jelentkezett vagy akitől adatbázisainkba jelentősebb mennyiségű adat került be. Olyanoknak is van felmérő azonosítója, akik évtizedekkel korábban végeztek felméréseket, de pl. adataik feldolgozásra kerültek. A felmérő azonosító egy egész szám, ami többek között azért is szükséges, hogy az ugyanolyan névvel rendelkező felmérőink adatai elkülöníthetőek legyenek egymástól. Az MME Monitoring Központtól kapott felmérő igazolványon is szerepel az azonosító (felmérő igazolvánnyal főként az MMM és RTM felmérők rendelkeznek). Ha Ön még nem rendelkezik felmérő azonosítóval, de szeretné adatait feltölteni adatbázisunkba, kérjük jelezze a monitoring@mme.hu e-mail címen! Írja meg a nevét, címét, telefonszámát és azt is, hogy milyen adatokkal rendelkezik, esetleg milyen monitoring programunk felméréseiben szeretne részt venni!

 

1.2. Adatok feltöltése - Milyen adatokat és hogyan töltsek fel?

 

Kérdés - A bevezetőben azt írják, hogy a felmérések során rögzített megfigyelési adataim alapján összesített fészkelési adatokat tölthetem fel ide. Milyen összesítésekről van szó?

Válasz - Az RTM adatbázisba lényegében a fészkelésekről szóló összesítéseket töltünk fel, melyek tartalmazzák egy adott 2,5*2,5 km-es UTM négyzetről, hogy egy adott évében a vizsgált madárfaj milyen valószínűséggel költött ott (A, B vagy C fészkelési valószínűségi kóddal), s az esetek jelentős részében a fészkelő párok számát is megállapítjuk vagy megbecsüljük (RTM adatok összesítésekor kötelező a párok számát is megadni).

 

Kérdés - A bevezetőben azt is említik, hogy meg kell adnom, milyen valószínűséggel költött az adott UTM négyzetben a vizsgált madárfaj. Mik azok a fészkelési valószínűség kódok?

Válasz - A fészkelési valószínűség kódokat már több évtizede használjuk egy nemzetközileg elfogadott kódrendszer alapján. A 4 fő kategória az N (a fajnak biztosan nem volt fészkelése), az A (lehetséges fészkelés), a B (valószínű fészkelés) és a C (biztos fészkelés). Az adatfeltöltéskor mindig az adott UTM négyzet felmérései során megfigyelt „legerősebb” fészkelési valószínűség kódját kérjük megadni, minden vizsgált faj esetében. Az űrlapon az [RTM adatok összesítése] irányba történő feltöltéskor, megadható a 2 jegyű, részletesebb kód is. Ha a [Fészkelő madárfajok előfordulási adatainak összesítése] irányba történik feltöltés, akkor csak az N, A, B és C kódok megadására van lehetőség.

Lehetséges értékek:

N - A fajnak biztosan nem volt fészkelése

A - Lehetséges fészkelés

  • A1 - A faj költési időben, lehetséges fészkelőhelyen történt megfigyelése
  • A2 - Éneklő hím(ek) vagy fészkelésre utaló hang, költési időben

B - Valószínű fészkelés

  • B1 - Pár megfigyelése költési időszakban lehetséges fészkelőhelyen
  • B2 - Állandó territórium tételezhető fel territoriális viselkedés (ének stb.) alapján legalább két különböző megfigyelési napon ugyanazon a helyen
  • B3 - Udvarlás és pózolás
  • B4 - Izgatott viselkedés vagy adultok vészjelzése
  • B5 - Kotlófoltos adult (kézben tartott madarat vizsgálva)
  • B6 - Fészeképítés

C - Biztos fészkelés

  • C1 - Elterelő vagy sérülést tettető viselkedés
  • C2 - Használt fészek vagy tojáshéj (a felmérési időszakból származó) találva
  • C3 - Frissen kirepült fiatal (fészeklakóknál) vagy pelyhes fióka (fészekhagyóknál)
  • C4 - Adult madár fészkelési helyet keres fel vagy repül le róla lakott fészekre utaló körülmények között (beleértve magasan lévő fészket és odvakat, melyek belseje nem látható), vagy kotló adult látható
  • C5 - Ürüléket vagy fiókáknak táplálékot szállító adult
  • C6 - Tojásos fészekalj
  • C7 - A fészekben fiókákat látni vagy hallani

 

Kérdés - Az elmúlt 10-15 évből számos területről és madárfajról rendelekezem olyan adatokkal, melyek alapján meg tudom mondani, hogy az érintett 2,5*2,5 km-es UTM négyzetekben hány pár költött. Ezek olyan adatok, melyeket korábban nem küldtem be a Monitoring Központba. Érdemes még ezeket a régi adataimat feltölteni az adatbázisba?

Válasz - A régebbi adatok feltöltése is nagyon fontos, hiszen a hazánkban költő madárfajok állományaira vonatkozóan nem csak azt szeretnénk tudni, hogy most hol és mennyien fészkelnek, hanem azt is, hogy miként változtak az állományaik. Ha nagyobb területre kiterjedően lesznek adataink a korábbi évekből is, akkor a fészkelő állományok nagyságára és elterjedésére vonatkozó becsléseink is pontosabbak lesznek.

 

Kérdés - A lakóhelyem környékéhez közeli néhány 2,5*2,5 km-es UTM négyzetre vonatkozóan a legtöbb fészkelő madárfaj esetén rendelkezem annyi megfigyelési adattal (tavasztól őszig rendszeresen bejártam ezeket a területeket), hogy megadjam a fészkelések valószínűségét és sok faj esetén a párok számát is. De a legtöbb faj esetén nem feltétlenül az RTM protokoll szerint végeztem a felméréseket.

1. Ebben az esetben válasszam a [Fészkelő madárfajok előfordulási adatainak összesítése >>] gombot az adatfeltöltés során?

2. Gondolom, hogy ebben az esetben az "Adatfeltöltés típusa" mezőben az "1 UTM négyzet, több faj" lehetőséget érdemes választanom? Mivel csak néhány négyzetről nyilatkoznék, viszont sok fajról töltenék fel adatokat.

3. Tudom-e az egyes fajok esetén jelezni, hogy a becslésem milyen szintű megfigyeléseken alapulnak? Mivel egyes fajokra vonatkozóan pontosabb adatokkal rendelkezem, mint más fajokra (pl. a gyakoribb és az éjszakai életmódú fajokról kevésbé biztos adataim vannak).

Válaszok - sorszámozva a kérdéseknek megfelelően.

1. Röviden: igen. Hosszabban: Ha nem az RTM program keretében végezte felméréseit, nem annak protokollja szerint zajlott a terepi munka (pl. az egyes fajokat és fészkelőhelyeiket nem az RTM-ben meghatározott módszerekkel, időszakban és alkalommal látogatta meg; nem az RTM útmutatót, terepnaplókat, adatlapokat és munkatérképeket használta stb.), akkor ezt a gombot válassza! Erről az űrlap útmutatójában részletesebben is írunk.

2. Röviden: igen. Hosszabban: Jól látja, ez esetben valóban az "1 UTM négyzet, több faj" lehetőség lesz a megfelelő választás. Ugyanis, ha ezt választja, akkor egy adott négyzeten belül, egy adott évből az összes fészkelő fajról nyilatkozhat egyetlen űrlap kitöltésével. Amit még fontos kiemelni ez esetben is, hogy azokról a fajokról is nyilatkozzon, melyek biztosan nem költöttek az adott évben a vizsgált négyzetben!

3. Röviden: igen. Hosszabban: Ha a [Fészkelő madárfajok előfordulási adatainak összesítése >>] űrlapot választotta, akkor meg kell majd adnia azt a "módszert", ami alapját adja a becslésének. Erről is részletesebben írunk az űrlap útmutatójában! Egyébként a következő lehetőségek közül lehet választani: 1: RTM vagy más teljes felmérés alapján; 2: mintavételen alapuló felmérés (pl. pontszámlálás) vagy az UTM terepi bejárásai, megfigyelései alapján; 3: szakértői becslés, az adott UTM ismerete alapján; 4: szakirodalmi adat alapján. 

Minden egyes faj esetén más és más becslési módot adhat meg, attól függően, hogy az adott fajra vonatkozóan mennyire megbízható adatai vannak. Sőt azt is fontos megjegyezni, hogy nem kötelező minden fészkelő fajról nyilatkozni, csak és kizárólag azokról érdemes, melyekről úgy érzi, rendelkezik róluk megfelelő adatokkal!

 

1.3. Saját adataim (táblázatok és térképek)

 

Kérdés - Az útmutatókban az olvasható a saját adataimmal kapcsolatban, a táblázatos adatoknál (Fészkelési adatok / Saját adataim) és a térképeknél (Térképek / Saját adataim térképen) is, hogy ott azokat az adatokat láthatom: "melyeket Ön töltött fel vagy Ön volt az Adatközlő felmérő". Nem vagyok biztos abban, hogy jól értem ennek jelentését. Lehetnek olyan adataim, melyeket nem én töltöttem fel, de saját adatként láthatom? Lehetnek olyan adatok, melyeket én töltöttem fel, de nem én vagyok az adatközlő felmérő? 

Válasz - Az RTM adatbázis egyik jelentős szolgáltatása éppen ez az elsőre talán furcsának tűnő dolog. Mivel az adatbázisba az MME Monitoring Központ munkatársai és mások is folyamatosan töltik fel a korábbi évekből vagy évtizedekből származó adatokat, így a sok adat közül számos olyan lehet, melyeket valamikor korábban vagy akár mostanában küldött meg a Monitoring Központba (pl. terepnaplókban, adatlapokon vagy excel táblázatokban), de nem az online adatbázisba töltötte fel. Ennek ellenére, mivel rendelkezik felmérő azonosítóval (a monitoring programjainkban résztvevő felmérőink rendelkeznek vele, lásd fentebb >>), ezért az adatbázis minden olyan adatot is meg tud mutatni Önnek, melyeknek az adatközlő felmérője volt, akkor is ha azokat mások töltötték fel az adatbázisba. Az pedig gondolom egyértelmű, hogy minden olyan adatot is megmutat Önnek az adatbázis, amit Ön töltött fel, még akkor is, ha az adatközlő felmérő nem Ön volt. Így láthat minden adatot, amit feltöltött és minden olyat, amit mások töltöttek fel az Ön felméréseinek eredményei alapján. Ezeket az adatokat így együtt csak Ön láthatja.

 

1.4. Térképek / Összesítő térkép

 

Kérdés - Az összesítő térképeken miért csak 10*10 km-es UTM négyzetekre összevont adatok jeleníthetőek meg?

Válasz - Ennek több oka is van. A fontosabb ok, hogy az adatközlők egy része úgy járult hozzá adatainak felhasználásához, hogy azokat ne láthassa az adatbázis minden látogatója az alapadatok térbeli felbontásában (ebben az adatbázisban az alapadatok 2,5*2,5 km-es UTM négyzetekre vonatkoznak). Számos fajról - azok zavartalan fészkelése érdekében - mi sem szeretnénk 2,5*2,5 km-es UTM négyzetek szintjén megmutatni, hogy azok hol, mikor és mennyien költöttek. Egy másik ok, hogy sok faj és év esetén olyan nagy számú adatot kellene a térképen megjeleníteni, ha azokat az alapadatok térbeli felbontásában mutatnánk meg a térképen, hogy az adatbázis működése jelentősen lelassulhatna, ha egy időben sok látogató indítana el térképes lekérdezéseket. Persze ez a kevésbé lényeges indok, mivel ilyen problémát valóban csak nagyon sok látogató egyidejű lekérdezései okoznának.

 

Kérdés - A négy különböző típusú összesítő térképek közül (RTM adatok térképe >>, Fészkelő állományok nagyságának térképe >>, Fészkelési valószínűségek térképe >>, Összesítés több évre >>) a több évre vonatkozó összesítések miért csak a fészkelési valószínűségekre végezhetők el? Ezek esetében a párok száma miért nem jeleníthető meg a térképeken?

Válasz - Ennek egyik oka, hogy a több év adatait összesítő térképek összeállításához nem csak az RTM felmérések során gyűjtött adatokat jelenítjük meg, hanem minden olyan adatot, amit feltöltöttek ebbe az adatbázisba. Azokat is, melyek esetében nem is adták meg a fészkelő párok számát. A másik ok, hogy az egyes évekből és fajokról sok esetben más és más 2,5*2,5 km-es UTM négyyzetekről rendelkezünk adatokkal, így a 10*10 km-es UTM négyzetekre történő összegzéseket kevésbé tudnánk könnyen értelmezhető módon bemutatni a térképen megjeleníthető markerekkel (a megjeleníthető markerek színeinek és nagyságának még átlátható számúnak kell lennie). Persze lehetséges, hogy a későbbiekben erre is kitalálunk valamilyen ésszerű és látványos megoldást.

 

1.5. Statisztikák / Adatösszesítő táblázatok

 

Jelenleg ebben a témakörben még nincsenek megválaszolt GYIK-ok.

 

1.6. Módosítási és törlési kérelmeim

 

Jelenleg ebben a témakörben még nincsenek megválaszolt GYIK-ok.

 

2. Kérdések és válaszok az RTM programról és a felmérésekről

 

Jelenleg ebben a témakörben még nincsenek megválaszolt GYIK-ok.